A Dialóg nonprofit szervezet új, KomHepp, a város teste című produkciója szokatlan színházi formával közelít a városi emlékezethez. A sétaszínház magát a várost, annak templomait, tereit, szobrait és épületeit használja térként, a közönség pedig a szereplőket követve fizikailag is részesévé válik a történetnek.

Az előadás azokra a részletekre irányítja a figyelmet, amelyeket a mindennapokban már nem veszünk észre: hogyan rétegződnek egymásra egy város múltjának korszakai, hol „roncsolta” a város testét a történelem, és hol rétegződtek egymásra az emlékjelek.

Az értékek megőrzése és a múlt ismerete nélkül a városi örökség könnyen kaotikus, egymás mellé dobált lenyomatok halmazává silányulhat – ezért a KomHepp arra kérdez rá, hogy mi alakítjuk-e a tereinket, vagy a tereink alakítanak minket.

Az előadás visszatérő kérdése, hogy mitől válik valami műemlékké, és mi történik azzal, amit nem őrzünk meg: a szándékos és a nem szándékos emlékezés, a hivatalos történetírás és a személyes emlékek viszonya éppúgy témája a sétának, mint a felvidéki magyar közösség jelenlétét jelző szobrok és emléktáblák szerepe.

A KomHepp nem csupán helytörténeti sétát kínál, hanem alkalmat is arra, hogy a nézők újragondolják, mit jelent nekik a saját városuk emlékezete.